Egyelőre csak sajtónyilatkozatokból ismerik a kormány drasztikus leépítésekről szóló terveit a Szatmár Megyei Tanácsnál és a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatalnál. Mindkét intézmény munkaerőhiányra panaszkodik, s úgy vélik már most azon a létszámminimumon dolgoznak, amelynek a redukálása komoly problémákat okozna.
Ahogyan az ismert komoly leépítéseket tervez a kormány a helyi közigazgatásban. A sajtóban megjelenő hírek szerint még nincsen konkretizálva, hogy milyen módon valósítják meg az elbocsájtásokat. A megyei tanácsok esetében vagy meghatároznak egy százalékot (15-20), amennyivel csökkenteni kell az alkalmazottak számát, vagy pedig a megye nagyságától függően előírják, hogy a megyei tanácsok általában 120, legfeljebb 180 alkalmazottal működhetnek.
Nagy Szabolcs, a Szatmár Megyei Tanács sajtóreferense azt mondja a legrosszabb az lenne, ha százalékos leépítést alkalmaznának, hiszen a központi vezetés nincsen tisztában azzal milyen problémákat kell helyi szinten megoldaniuk a megyei tanácsoknak, és ehhez mekkora személyzetre van szükségük.
Amennyiben a létszám-korlátozásos variációt léptetnék életbe, a Szatmár Megyei Tanácsot nem érintené a drasztikus munkaerő-csökkentés, hiszen már most mindössze 128 alkalmazottal dolgoznak. -Jelenleg ilyen felépítésben megfelelően dolgozik a megyei tanács, azonban nem tagadhatjuk, hogy minálunk is egy-egy területen szakemberhiány van, amely néhány esetben akadályozza a munkafolyamatot, éppen ezért jó lenne bizonyos területeken bővíteni az apparátust, de most úgy tűnik erre nem lesz lehetőség - magyarázza a sajtóreferens.
Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti alpolgármestere is munkaerőhiányról beszél, azt mondja legalább 15-20 szakembert - jogászokat, műépítészt, mérnököket, könyvelőket - kellene alkalmazni, ahhoz, hogy gördülékeny legyen a Polgármesteri Hivatal működése. Jelenleg egyébként 184 alkalmazottja van a Polgármesteri Hivatalnak, akik közül 160-an köztisztviselői funkciót töltenek be.
-Ebben a drasztikus leépítési elképzelésben az a felháborító, hogy a kormány abszolút nem járul hozzá a nagyobb városok Önkormányzatainak fenntartásához, normatív támogatással egyáltalán nem, céltámogatással pedig meglehetősen ritkán segítik a helyi adminisztrációt. Tehát mi köze van a központi vezetésnek az Önkormányzatunk szerkezeti felépítéséhez, ha semmilyen anyagi juttatással nem támogatják a hivatalunk működtetését?- teszi fel a kérdést az alpolgármester.
Mint mondja rengeteg közszolgáltatást kell biztosítani a városban, amelyeket csak akkor lehet ellátni, ha megfelelő számú alkalmazott veszi ki a részét a feladatokból - úgy látszik a kormány nem számolt ennek az intézkedésnek a lehetséges következményeivel. Kereskényi szerint ez a tervezet is csak azt bizonyítja, hogy nincs válságkezelő stratégiája a kormánynak, és egymásnak ellentmondó intézkedésekkel próbálja megoldani az adódó nehézségeket. Véleménye szerint ezzel a kormányzási módszerrel hosszútávon megbukik az országvezetés, az az országvezetés, amely a '90-es évek óta eddig a lehető legrosszabb rendeletekkel rukkolt elő.
